Vasárnap Naana családjával mentem misére és elkészült a csodás 'magyar' ananászos kuglóf is:)
Nagyon nagy siker lett, bár nagyon-nagyon édesnek tartották. Itt nem szokás önteni a cukrot a sütikbe..
Kezdett nagyon fájni, hogy el kell hagynom az itteni barátaimat.
Annyit nyertem a nyitottsággal, nem bánom, hogy így voltam itt, de fáj is nagyon a búcsúzás.
Már hetek óta gyűjtöm az erőm ehhez az utolsó pár naphoz, minden nap egy halál, minden napra jutott bőven, akitől úgy kellett búcsúznom, hogy talán már sose látom újra.
No comments:
Post a Comment